Egy kicsit ahhoz tudnám hasonlítani a helyzetet, mintha szemtanúi lehetnénk az Úr Jézus kereszthordozásának. Látom Rajta, hogy mindjárt összeesik a fájdalomtól, ezért segíteni szeretnék Neki – már csak azért is, mert körbenézve az a benyomásom, hogy ha én nem, akkor senki nem fog csinálni semmit... Hiába vannak itt nálam sokkal erősebb emberek, én fogok odamenni Hozzá – bár abban sem vagyok biztos, hogy képes leszek-e megtartani a keresztet... De akkor is szeretném megpróbálni, mert képtelen vagyok tétlenül nézni a Vőlegényem szenvedését.
Szóval már éppen elindulnék Felé, de az emberek – a „normális” emberek 🥴 – hirtelen megragadnak a vállamnál fogva. Azt mondják, ne csináljam, mert a végén még engem is megvernek.
Hát hadd verjenek.
Úgy veszem észre, hogy sok fül mellett elmegy az Evangélium. És ezt őszinte aggodalommal írom... Egyszer Attila (Kiáltó Szó) nagyon jól megfogalmazta ezt az egyik videójában (sajnos már nem fogom megtalálni) – valami olyasmit mondott, hogy amikor ugye a templomban felolvassák az Evangéliumot, az emberek éppen csak azt nem mondják a végén, hogy szépnek szép a történet... csak kár, hogy nem igaz. Valahogy én is ezt a lelkületet érzem – nemcsak a környezetemben, hanem konkrétan mindenhol, ahol valaha jártam. Meghallgatjuk ugyan az Evangéliumot, de nem változtatunk semmin. Szóval ha valami, ez baromira megijeszt... Hogyan gondolkozhat így egy hívő...?
Meggyőződésem, hogy emiatt kellett Jézusnak annyiszor elesnie a kereszttel.
Megijeszt, hogy néha még a szüleim is így gondolkoznak. Azt mondják, vinnem kellene valamire. De nézzünk már körbe a világban, kik azok, akik vitték valamire...! A szemetet a szél gyűjti össze... a „sikeres” emberek meg a fájlokban vannak.
Úgyhogy csak azért is odamegyek Jézushoz, a vállamra veszem a kereszt egyik felét. És Jézus nem mondja, hogy hagyjam csak, mert kevés vagyok ehhez. Nem kezd el szabadkozni, nem küld el Magától... Csak próbál mosolyogni rám. És én is próbálok mosolyogni Őrá, bár még soha nem volt ilyen nehéz úgy csinálnom, mintha nem kellene sírnom.
–
A.